1.0Macskamentahttps://macskamenta.cafeblog.huClementinahttps://macskamenta.cafeblog.hu/author/clementin/<a href="https://macskamenta.cafeblog.hu/files/2013/06/psychiatric-hospital.jpg"><img class=" wp-image-31 alignleft" style="margin: 2px 7px;border: 1px solid black" alt="psychiatric-hospital" src="https://macskamenta.cafeblog.hu/files/2013/06/psychiatric-hospital-300x201.jpg" width="240" height="161" /></a>Hát ezt is megértem, beutaltak a pszichiátriára. Pontosabban hallgatva a háziorvosomra, a blogban hozzászólókra és gyógyult pánikos ismerősre, kértem tegnap egy beutalót. Gondoltam, hogy nem lesz egyszerű menet, de azt azért nem, hogy ilyen nehéz zöld ágra vergődni a rendelővel. Felhívtam őket, hogy időpontot szeretnék.  Lakcímbemondás után mondtak egy nevet, egy telefonszámot és azt kérték, hogy délután kettő után telefonáljak.  Eddig semmi gond, telefonálok kettő után. Délután 14.10 felhívom a megadott számot, néhányat csöng aztán valami furcsa zaj, talán fax. Sebaj, újra próbálom, majd újra és újra... 10-15 perc hiábavaló próbálkozás után keresek egy újabb telefonszámot. Végre felveszi egy hölgy, elmondom újra, hogy időpontot szeretnék... és itt már belém is fojtja a szót. Újra lakcímbekérés. A hölgy szerint a főorvos úrhoz tartozok területileg, aki holnap 7.30-tól rendel, hívjam akkor. Kérdezem, hogy helytálló-e, ami a honlapon van, rendelési idő tekintetében. Hát ő nem tudja mi van a honlapon. Beolvasom a telefonba. Körülbelül stimmel, de csütörtökön csak 12.30 és 17.30 között van a doktor úr.  De nekem olyan időpont kéne, ami hat utáni, mert éppen azért kellene orvoshoz mennem, mert nem tudok csak úgy bármikor bárhová elmenni - mondom a hölgynek. Nem lehetne, hogy egy olyan orvoshoz adjon időpontot, aki este rendel? Jegyzem meg, este nyolcig van rendelés... Hát ilyet nem lehet, ez az egyetlen szakrendelő a kerületben, az orvosokhoz területileg vannak beosztva a betegek, nem lehet csak úgy cserélgetni. Hívjam föl reggel a főorvos urat, és majd ő megmondja mikor fogad. Nem mondom, hogy nem húztam föl magam nagyon ezen.  Várok arra, hogy rendeljen a háziorvos és kapjak beutalót, aztán várok arra, hogy az illetékes elvtárs legyen bent a rendelőben, aztán kiderül, hogy nem is ő az illetékes elvtárs... Most reggelig arra várhatok, hogy a magasságos főorvos úr elérhető legyen, aztán alkudozhatok időpontért, ha végre eljutok hozzá, akkor majd várnom kell arra, hogy hasson a gyógyszer. Kezd fogyni a türelmem és fokozódik a félelmem. Alig merek kimenni, vásárlás közben vasárnap is ki kellett mennem a boltból, átadtam a bevásárlókocsit a páromnak és kimenekültem rosszullenni... Aztán visszamentem, hogy csakazértiscsakazértis... Szeretnék munkába járni, hazaúton bevásárolni, nem tipródni azon, hogy nincs itthon krumpli, hanem felkapni a szatyrot és lemenni 2 kiló krumpliért. Egy egészséges ember el sem tudja képzelni, hogy az embernek ilyen vágyai lehetnek, hogy vággyá nemesül a hétköznapi vásárlás is... Fogy a türelmem és az erőm, a napi apró sétáimat megtenni, sziszifuszi tevékenységnek látom ezt az egészet...rich