Előszedtem a telefonomat de először nem is tudtam kit hívjak föl. Próbáltam a pszichológusomat, de nem vette föl, gondoltam jelzem neki, hogy nem biztos, hogy odaérek. Közben valahogy tovább vonszoltam magam, és találtam egy kőoszlopot, amire leültem. Felhívtam egy barátnőmet, hogy rosszul vagyok, de most már valahogy eljutok a pszichológusig, hisz csak 2 buszmegálló, de ha utána is félni fogok, elém tud-e jönni. Szerencsére igent mondott.
A valahogy elvergődtem a buszig, a 2 megállón is túljutottam valahogy, aztán még próbáltam kicsit húzni az időt, mielőtt mosdóba rohanok, de úgy 5 perc után nem bírtam tovább, lementem a mosdóba.
Átsétáltam a rendelőig, de még mindig rosszul érzetem magam, a feszítő érzés egy-egy roham után, na meg a szorongás, az megmarad.
A terapeutának elmondtam az eseményeket, aztán egy fókuszolás nevű módszert alkalmazott. A találkozó végére ott tartottunk, hogy ki vagyok merülve és nem tudom elengedni magam, és a szervezetem így jelzi a gondot.
Hazafelé nem volt bátorságom tömegközlekedni, bár voltam már rosszul taxiban is, mégis úgy döntöttem, hogy a téren várakozó szabad taxiba bepattanok és azt a pár perces utat így teszem meg.
Aztán találkoztam a háziorvosommal, aki azt javasolta, hogy menjek el pszichiáterhez, mert ha megkapom a megfelelő gyógyszert, akkor néhány napon belül javulhat a helyzet, és rövidesen úgy fogom érezni magam, mintha kicseréltek volna. Kezdek hajlani erre a megoldásra, mert a doki szerint az antipánik szerek nem okoznak hozzászokást, de kúra idejét szigorúan be kell tartani. Már csak az a gond, hogy piszok messze van a pszichiátriai rendelő…
Van valakinek tapasztalata ezzel kapcsolatban? Valóban érdemes a gyógyszer mellett dönteni?
